Ott közönséges nád (Arundo donax) családjába tartozó növény Poaceae or Graminaceae. Nevén is ismerik hazai nád, Provence-i vessző, folyami nád vagy egyszerűen kutya És arundo. Nem könnyű pontosan meghatározni ennek a növénynek az ázsiai-közel-keleti származási területeit, de tény, hogy mára a faj a világ különböző részein széles körben meghonosodott, és a legtöbben invazív növénynek tartják. A nád valójában rendkívül rusztikus, szinte lehetetlen kiirtani, és gyorsan növekszik. Ezek a jellemzők azonban a közönséges nád tökéletes növényévé teszik az ipari felhasználást, különösen az üzemanyag-felhasználásra használt biomassza és a cellulóz előállításához.
Fedezzük fel tehát ennek a rendkívüli növénynek a botanikai tulajdonságait, amely paraszti kultúránk része. Vizsgáljuk a termesztési technikákat is, és megértjük, hogyan lehet ezeket az energiaforrások válsága idején kiaknázni. Végül felfedezzük hivatalos erényeit és hagyományos mezőgazdasági felhasználását.
Botanikai jellemzői Arundo donax
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a közönséges nád egy évelő, nagy rizómával rendelkező növény, melynek csúcsából tavasszal akár 6 m magas csúcsi szárai (úgynevezett kulmák) emelkednek ki.
Nézzük meg részletesen ennek a növénynek a legérdekesebb botanikai részeit.
rizóma
A rizóma a Arundo donax az organikus típus tökéletes példája rizómás geofita. A hazai vessző esetében olyan tagolt rizómarendszerről beszélünk, amely képes mélyülni, megnyúlni és a talajban szaporodni. A rizóma fás és kemény, fölötte mindenütt vékonyabb másodlagos gyökerek bukkannak fel, amelyek szilárdan a talajhoz tudják rögzíteni a növényt. Ez a részlet már arra utal, hogy a nádas a valaha volt legjobb szélfogók közé tartozik.
Visszatérve a rizómára, azt látjuk, hogy elsődleges és másodlagos rügyeket hordoz. Ezekből a rügyekből tavasszal fejlődnek ki a szárak, vagy a nád, és további kinyúló rügyek, amelyek azután új rizómákat adnak életre.
Culmi
A növény szára Arundo donax azt mondják culms, bár mindannyian ismerjük őket, többnyire a nád köznévvel. A tavaszi kulmák az elsődleges rügyekből nőnek, és az úgynevezett maggenghe. A nyári hónapokban azonban kihajt az augusztusi nád, azaz a másodlagos drágakövek által létrehozott nád. Az utóbbi idővel valamivel kevesebbet fog nőni, mint az előbbi, ez a fő különbségük.
A nád felálló csapágyazású, idővel lignifizál, rendkívül rugalmas és ellenálló, átlagosan 4-6 m magasságot ér el. A hossza csomókra van felosztva, a metszéspontban tömör, a csomópontban üreges.
Levelek
A közönséges nád szárát szinte teljesen beborítja a burok, vagy a lombrendszer, jellemzően zöldes-glaucous színű. A vessző alaprészében a hüvely redukált levéllemezt fejleszt, amely a középső részen megnyúlva, majd a csúcs felé fokozatosan szűkül. A széleken lévő levéllemez nagyon kicsi fogakkal van ellátva, amelyek élessé teszik, a forma lándzsás, a testtartás ehelyett szinte vízszintes.
Virágok
Virágzat
Karioxidok
A virágzat, amely nyáron fejlődik ki a virágzat csúcsán, egy 70 cm-ig terjedő, nagyon elágazó, elefántcsont-ibolya színű, végsövény. A 3-5 virágból álló egyetlen tüskéknek a tövében ragacsok vannak. Egyedülálló virágai, melyek közül az alsó hátul szőrös, két szálka. A termése a glutetteba zárt szarvasmarha.
A mi szélességi köreinken a közönséges nád alig hozza teljes érettségig a szemeket, így magról nem szaporodik a növény.
Hol terem a közönséges nád?
A neve hazai nád ez pontosan annak köszönhető, hogy az ember nagyon ismeri ezt a növényt. Nem tekinthető spontánnak, hanem honosítottnak, ami azt jelenti, hogy az ember tevékenységéből adódóan stabil jelenlét. A közönséges nádnak valójában nagyon ősi hagyománya van, és az évszázadok során széles körben termesztették a szántóföldeken és a szőlőültetvényeken való oktatóként való felhasználása céljából. Előnyösen mediterrán környezetben, partok és folyók mentén, homokos és üde talajokon nő, de könnyen elfér a dombos, 700-800 m tengerszint feletti magasságig is. Részben ellenáll az árvíznek, de a szárazságnak is, erős gyökérrendszerével akár 1 m mélységig is képes felvenni a vizet, ezért gyakran látjuk a peremterületeken növekedni.
Miért érdemes egy arundetót termeszteni?
Véleményünk szerint az az arundo termesztése reális lehetőségnek tekinthető a szegény és marginális földterülettel rendelkező gazdaságok számára, valamint a hasznosítási ágazatok egész sorára. zöld gazdaság. Termésszinten szegény növénynek tekinthetjük, igen, de igények szerint, hiszen:
- a víz- és műtrágyaszükséglet gyakorlatilag nulla;
- nem szenved különösebben a gyomok versenyétől;
- nem szenved kártevő támadásoktól és gombás betegségektől;
- évelő növényről van szó, amelynek termése az idő múlásával várható és állandó;
- normál mezőgazdasági gépekkel is megdolgozható, pl kukorica termesztése;
- garantálja a produktív biomassza hozamot, amely magasabb, mint sok egynyári növény, fordítva, drága és mohó a termelési tényezőkre.
Mindezek a jellemzők azt mutatják, hogy a sokat rosszul kezelt közönséges nád olyan termesztés, amely megfelel a környezeti fenntarthatósági követelményeknek.
Hogyan neveljünk közönséges nád
Intenzív termesztésnél a legnagyobb határ egy bizonyos magasság feletti hőmérséklet. Pontosabban, nem hegyvidéki éghajlatra alkalmas növény, mivel a hideg veszélyezteti a rizómák vitalitását. A talajhoz nagyon alkalmazkodó, a gyakori alföldi, üde és közepes textúrájú talajtól a tengerparti talajok homokosabb állományáig. Ami a vízellátást illeti, vegye figyelembe, hogy a növény még mély víztartó rétegeket is képes elérni, így öntözés nem szükséges, kivéve a valóban elhúzódó aszályos vészhelyzeteket.
Szorzás
Az arundetó ültetése tavasszal végezhető különféle vegetatív szaporítási technikákkal. Mint említettük, a közönséges nád nem magról szaporodik. Konkrétan tehát lehet folyamodni dugványokkal való szorzás vagy rizómák ültetésére.
Mikroszaporítás
Egy másik technika, amely egyre teret hódít a szaporodásban Arundo donax ez az in vitro mikroszaporítás. Gyakorlatilag az erre szakosodott faiskolai társaságok egységes vegetatív körülményeket biztosítva és magas gyökeresedési arány mellett szaporítják a növényt.
Növény
Az arundeto ültetését a talaj megfelelő megmunkálása után kell elvégezni, esetleg egy átjárást az ekével és egy későbbi altalajozás. A nagyon érett szerves anyagokkal történő alaptrágyázás kívánatos lenne, de nem feltétlenül szükséges. A táblára kihelyezhető maximális ültetési hatodik négyzetméterenként 1 db növény, gépesített telepítés lehetőségével, a mezőgazdasági gépek adaptálásával. Esős öntözés (vagy természetes csapadék) közvetlenül az átültetés után szükséges, vagy legalábbis értékelhető a jobb gyökeresedés érdekében.
Támogató
Az arundetó helyes agronómiai kezeléséhez szem előtt kell tartanunk a növény botanikai jellemzőit, vagyis szaporodási képességét. A szomszédos szántóföldek inváziójának megakadályozása érdekében legalább 50 cm mélységű és szélességű árok kiásásával biztonsági kerületet kell kialakítani. Árok, amelyet tisztán kell tartani a nád hasznos élettartama alatt, de legalább 15-20 évig, ha nem tovább.
Gyűjtemény
Már a beültetést követő első évben Arundo donax kiváló mennyiségű szárazanyagot (biomasszát) termel, ami az üzem potenciáljának 50%-a. Az arundeto a második évtől kezdi meg teljes termelési kapacitását. A betakarítás ősszel történik, amikor a szárak kellően szárazak, módosított kukorica cséplőfejekkel. A biomassza hektáronkénti hozama átlagosan eléri a 40 tonnát, ideális termesztési feltételek mellett a csúcsok akár 100 is lehet.
A közönséges nád ipari felhasználása
A közönséges nádnak alapvetően három modern termelési célja van. Elsősorban biogáz és biometán előállítása, az aprított anyag anaerob erjesztésével, amelyből tonnánként hozzávetőleg 160 köbmétert nyernek (55-65%-os metán részaránnyal a termelt biogázban). Aztán ott van a szilárd biomassza tervezett felhasználása ipari fűtőanyag, például pellet előállítására, a a PCI fűtőértéke 5,100 kWh/tonna.
Végül a papíriparban van a cellulózgyártás klasszikus felhasználása, amely területre kiterjeszthető a fenntartható forrásból származó megújuló üzemanyag (bioetanol) előállítása. Ezért gondosan mérlegelendő agronómiai lehetőség a gazdaságba történő befektetésekhez zöld.
Használja a közönséges nád kertjében
A kollektív képzeletben a házi vessző a kerti munka szerves részét képezi. A vesszőket főként zöldségtartók készítésére használják, például a paradicsom termesztése. Egy időben nagyon elterjedt volt a szőlőültetvényekben való felhasználás, különösen a legzordabb ültetvényeken és a szőlőtenyésztéssel. csemete szőlő.
A déli régiók másik jellemző felhasználása az esplanádok kialakítása aparadicsom szárítása és istenek füge.
Végül, ahogy már említettük, a közönséges nád az egyik legjobb szélfogó építési növény. Egyszerű anyag, szegényes, de ellenálló és gyakorlatilag egész évben elérhető.
Hogyan vágjunk nádat
Kis nádasban a nádat akkor kell levágni, amikor már kezd kiszáradni, ez azt jelenti, hogy minden bizonnyal megbarnulnak. A tövénél kapával vagy horoggal vágják le, próbálják kiválasztani a legerősebb példányokat, és ritkítják, hogy helyet biztosítsanak az érésben lévőknek vagy a következő évben. Miután elkészítették a hordót, eltávolítják a hüvelyt, és levágják a leggyengébb csúcsot. Ezután kötegbe szedve hagyjuk szellős, árnyékos helyen megszáradni. A veteményeskert melletti nádas hihetetlen értékű erőforrás, amelyet meg kell őrizni és gondozni kell.
A közönséges nád jótékony tulajdonságai és gyógynövényhasználata
Nem mindenki tudja, mi van a közönséges náddal a rizómában megőrzött gyógyászati tulajdonságok. Hatóanyagai: keserű anyagok, kis mennyiségben alkaloidok, káliumsók, gyanták. A vizelethajtó és izzasztó tulajdonságok ezekből a hatóanyagokból származnak. A diurézis és az izzadás elősegítésére igen készítsen infúziót 2 g száraz rizómával 100 ml vízben, napi 2-3 csészével kell bevenni.
A közönséges nádrizóma gyűjtése és konzerválása
A rizómát novemberben vagy márciusban takarítják be, ásóval erőteljesen ásva. Miután a rizóma egy részét kivonták a talajból, késsel meg kell tisztítani a másodlagos gyökerektől és más szennyeződésektől. Ha ez megtörtént, kis 1 cm vastag korongokra vágjuk, amiket száraz, meleg, de napfénynek nem kitett helyen (például tűzhely vagy más hőforrás közelében) hagyjuk száradni. Ezután mindent üvegedényekben tárolnak.
Az Arundo donax invazív faj
Ezen a ponton, mindazok után, amiket ennek a növénynek az erényeiről mondtak, még mindig lehet tekinteni a közönséges nádat invazívnak? Véleményünk szerint nyilvánvalóan nem. Ha nem kívánt helyen találunk nádast, arra gondolunk, hogy valószínűleg emberi tevékenység miatt került oda, például a rizómákat felrobbanó és szétterülő klasszikus földmozgatás miatt. A vegyszeres gyomirtó szerek használata a növény kiirtására egyébként nem tekinthető rosszindulatúnak, azért is, mert ezek sok esetben teljesen hatástalanok, és tömeges használatuk azzal a kockázattal jár, hogy szennyezik azokat a víztartókat, amelyek közelében általában nádas vegetál. A házi vessző mechanikusan eltávolítható, vagy egyszerűen irányítható, és a benne rejlő lehetőségeket kihasználva együtt élhetünk vele.
Új téma indítása